No, felraktam néhány képet:
https://picasaweb.google.com/114212283549506798622/Marokko2012#
Tegnap egy hihetetlen élményben volt részem:
Megtartották az első angolórát központban. Jöttek rendesen a környékről. A 3 éves gyerekekkel érkező anyukától, a kisiskoláson keresztül Badrig, aki az FCC központ alatt dolgozik, a szemétből gyűjti ki a hasznosítható dolgokat, amit elad, ebből él.
Badr, ahogy a többiek is, eléggé kevés lehetőséghez jut hozzá az életben, valahogy megtanult franciául, de angolul már nem. Viszont nagyon intelligens, jó nyelvérzékkel. Egy óra után már tudta rendesen használni a létigét, és az óra után tovább angolozgattunk a ház alatti kis műhelyben. Apropó műhely, ebbe a kis, 2-szer 3 méteres kis szobába néhány nappal ezelőtt szerzett egy csomó festményt, néhány közülük híres impresszionisták műveinek másolata - ezt ő persze nem tudja, de szereti őket. Ültünk, kérdezte a szavakat, én meg mondtam neki, amit kérdezett. Elmagyaráztam neki, mi az a Hold, fiú lány, szép, csúnya, stb. Majd kis idő múlva leírta, hogy Look the moon is beautiful. Nem igazán tudom visszaadni azt az élményt. A retek közepén egy totál egyszerű helyi marokkói férfi a harmincas éveiben angolul gyönyörködik a Hold szépségén. Ezek azok az élmények, amiket turistaként az ember nem élhet át. Badrnak szerintem fél évre lesz szüksége, míg megtanul angolul kommunikálni. Nem mintha ez változtatna bármit a társadalmi vagy szociális helyzetén, mégis szebb, teljesebb lesz az élete. Szívszorítóan gyönyörű pillanatok ezek itt a szegénynegyed egyik eldugott bugyrában.
Kicsit bennragadtam Youssoufiában, de holnap megint megpróbálok keríteni egy civilizált helyet, ahol végre tudom végezni rendesen a tudományos munkát is.
Holnap írok kicsit arról is. Aki nem szereti az agyalást, az a következő postot skippelje nyugodtan!
